A világmindenségre gondolva, ha elfogadjuk, hogy van egy Teremtő központ, ISTEN, Isteni Fény a központ , amely minden irányban, egyenlően, kisugárzik és egységbe foglalja a világminden-séget, öröklétezés, teljes őstudás, örök mozgás van jelen. Tehát a világmindenségbe a gömb alakú mandala, ahol a bolygók szabályos rendben örök körforgást végeznek a saját tengelyük, és egy adott középpont körül. Maga a Föld és más naprendszerek, univerzumok, szintén hasonló törvényszerű mozgást végeznek és a Naprendszerek is szabályosan keringenek egy adott központ körül. Ha ezt a rendet , valami pl, egy üstökös megzavarja , annak a következtében kisebb-nagyobb eltérés mutatkozik az egységben. De az emberek negatív gondolatai is ártanak a harmóniának.. Tehát tapasztalható, ha egy mandalában a rend, a harmónia, törvényszerűsége sérül.
A világtengelyre, az axis mundira merőleges sík a horizont, amelyen a többi négy irány elhelyezkedik. A horizontot kör alakúnak látjuk, ami állandóan változik, ahogy más és más helyre megyünk. A horizont kör alakja ihlette a korong, később pedig a gömb alakú Föld. A Kozmosz szerkezeti váza tehát a függőleges tengely, a rá merőleges horizont, és ami a kettőt összeköti, az a horizontra boruló félgömb alakú égbolt. A kozmosz e szerkezeti formája szinte minden nagyobb épületben megtalálható, hiszen a kupola mindig az égboltot szimbolizálja. Az ember testfelépítése azonnal meghatároz a térben hat irányt: fent, lent, jobb, bal, elöl, hátul. A Kozmoszok felépítése, szerkezete is ezt követi.
Az emberen keresztül haladó képzeletbeli függőleges tengely a térben a világtengely, az axis mundi. Az ember a tér középpontjában van, ebből is következik, hogy a tér körkörös, koncentrikus szerkezetű. Az ember köti össze a fentet a lentivel. A fent és a lent ellentéte szülte az asztrológiát, a csillagjóslást is, de az istent vagy az isteneket is az egekbe helyeztük. A lentről felfelé való törekvés szimbolikája több dologban is megjelenik, ilyen például a sámánfa, a mezopotámiai zikkurat (Bábel tornya), a piramisok, az égi hírnökök, a Mohamedet égbe emelő kanca vagy a mennybemenetel.