Nézz körül. Látsz-e nálad kevésbé tökéletes, kevésbé csodálatos lelket? – erre körbefordult, és meglepetten látta, hogy köré gyűlt a mennyország valamennyi lelke.

Jöttek a Királyság legtávolibb zugából is, mert hallották, hogy a Kis Lélek rendkívüli párbeszédet folytat Istennel.
- Értem. Senki sem tökéletlenebb nálam! – kiáltott fel a Kis Lélek. – Akkor hát kinek bocsássak meg?

Erre egy lélek kilépett a tömegből. – Nekem megbocsáthatsz – mondta ez a barátságos lélek.

- Miért? – kérdezte a Kis Lélek.

- A következő életedben olyan dolgok fognak történni, amiért megbocsáthatsz – válaszolta a Barátságos Lélek.

- De miért? Mit tudsz tenni ellenem Te, a Tökéletes Fény teremtménye, hogy meg kell majd neked bocsátanom?

- Ó – mosolyodott el a Barátságos Lélek – biztosan kitalálunk majd valamit!

- De miért? – a Kis Lélek nem értette, hogy miért akarná egy ilyen tökéletes teremtmény annyira lelassítani a rezgését, hogy tényleges gonoszságot tudjon tenni.

- Egyszerű – magyarázta amaz. Megtenném, mert szeretlek. – Szeretnéd magad Megbocsátásként megtapasztalni. Nem? – Egyébként te is megtetted értem ugyanezt.

- Én? – ámuldozott a Kis Lélek.

- Persze. Nem emlékszel? Teljesek voltunk te meg én. A Fel és Le, a Bal és Jobb. Mi voltunk az Itt és Ott, a Most és Akkor. Voltunk Kicsik és Nagyok, Férfiak és Nők, Jók és Rosszak. Minden voltunk. A Minden. Megegyeztünk, hogy mindketten külön-külön megtapasztaljuk Isten legfőbb részeit. Mert megértettük, hogy…
- …amikor az Vagy, ami Nem vagy, akkor, ami Te Vagy, az nem Te Vagy! Nem létezhet meleg nélkül hideg, bánat nélkül nem lehetsz boldog, a „gonosz" nélkül nem ismerheted a „jó"-t. Ha valami akarsz lenni, akkor fel kell bukkannia valahol a világban ennek a valaminek vagy valakinek az ellentétének, hogy ez a valami, - bármi legyen is – létrejöhessen.

A Barátságos Lélek ezután elmagyarázta, hogy azok az emberek Isten Különleges Angyalai és az az állapot Isten külön ajándéka.

- Egyetlen dolgot kérek cserébe – jelentette ki a Barátságos Lélek.

- Akármit kérhetsz! – kiáltotta a Kis Lélek. Alig bírt magával az izgalomtól, hogy végre Isten bármelyik megnyilvánulását megtapasztalhatja. Megértette Isten tervét.

- Abban a pillanatban, amikor ütlek-verlek, és a leggonoszabbakat művelem veled, amit csak el tudsz képzelni, … emlékezz, hogy ki is vagyok valójában!

- Ó! Nem fogom elfelejteni! – ígérte meg a Kis Lélek. – Találkozunk a Tökéletességben, melyben egyek vagyunk, és mindig emlékezni fogok rá, ki vagy. Mindig!

/Neale Donald Walsch: Beszélgetések Istennel/


És ha mégis elfelejted, csak egy dolgod van: emlékezz..