l „Igazán értékesnek az emberi üzemben nem az államot találom, hanem az alkotó és érző egyént, a személyt: ő egyedül alkot nemeset és finomat”.

16. oldal: „De annyira jó véleményem van az emberekről, hogy hinnem kell: ez a lidércnyomás{militáns szervezetek} már régen megszűnt valaha a népek egészséges értelmét az üzletileg és politikailag érdekeltek az iskolák és a sajtó útján rendszeresen meg nem mételyeznék.”

17. oldal: 

„Amit a természet ad, azt úgy kell vennünk, ahogy kapjuk. Emellett azonban létezik az idők szelleme, egy a generációra jellemző gondolkodásmód, amely emberről emberre száll, és egy társadalomnak jellegzetes bélyegét adja. E korszellem változásában kevés munkával mindenkinek részt kell vennie.”

19. oldal: 

”Igaz ugyan, hogy a kutatások eredménye nem nemesíti és gazdagítja az embert, de nemesíti a tudás utáni törekvés, a produktív és receptív munka.”

19. oldal: 

„Az ember igazi értékét elsősorban az határozza meg, hogy milyen arányban és milyen szellemben sikerült neki megszabadulnia énjétől.”

30-31. oldal: Einstein szerint háromféle vallás létesik: a. félelemvallás, b. szociális vagy erkölcsi istenfelfogás, c. „létezik azonban a vallások egy harmadik fajtája is, de ez csak nagy ritkán jut kifejezésre, ez kozmikus vallásosságnak fogom nevezni. Azt, akiben nincs belőle, nehezen fogja megérteni, mert ennek az emberarcú istenképnek egyáltalán nem felel meg. Az egyén érzi az emberi kívánságok és célok jelentéktelenségét, és azt a fenségességet és csodálatos rendszert, amely a természetben és a gondolatok világában megnyilvánul. Az egyén létét börtönnek érzi, és a leendő összességét, mint egységet és érthetőt szeretné átélni. 

42. oldal: „.. groteszk ellentét van aközött, amit képességek és teljesítmények terén az emberek nekem tulajdonítanak, és aközött, ami igazában vagyok.”

122. oldal: „Én Scophenaur-ral együtt úgy vélekedem, hogy a művészethez és tudományhoz elvezető indokok egyik legerősebbike a fájdalmas nyereségű és vigasztalanul sivár mindennapi életből, és a saját vágyaink örökké váltakozó bilincseiből való menekülés. Az érzékenyebben hangoltakat ez kergeti ki a személyi létből az objektív látás és megértés világába. 

128. oldal: „Nem könnyű dolog „a tudományos igazság” kifejezést könnyen érthetővé tenni. Így például az igazság szó értelme nagyon különböző, és attól függ, hogy átélt tényről, matematikai szabályról vagy természettudományi elméletről van szó. „Vallási igazság” alatt egyáltalán nem tudok valami tisztázott fogalmat elképzelni.” 

128. oldal: „Mélységesen meg vagyok arról győződve, hogy a legtökéletesebb értelem nyilatkozik meg a tapasztalatilag érzékelhető világ jelenségeiben: ezt értem Isten fogalma alatt.”