Szeretettel köszöntelek a Főnix spirituális klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Főnix spirituális klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Főnix spirituális klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Főnix spirituális klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Főnix spirituális klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Főnix spirituális klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Főnix spirituális klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Főnix spirituális klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Két, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben. Egyikük minden nap délután felült az ágyban egy órácskára, hogy ezzel megmozgassa a szervezetét.
Az ágya a kórterem egyetlen ablakához közelebbi volt.
A
másik beteg ember egész nap csak feküdt az ágyában, a plafont bámulva.
Beszélgettek a családról, feleségről, gyerekekről, a katonakorukról, a
nyaralásaikról, ahogy az szokásos ilyen helyzetben.
Az az ember,
aki az ablaknál feküdt, minden délután, amikor felült, azzal töltötte az
időt, hogy elkezdte közvetíteni a másiknak, mit lát az ablakon át a
kinti világból. A másik ágyon fekvő embert egy idő után szinte csak ezek
a színes beszámolók tartották életben, már alig várta őket, ez volt
minden változatosság az életében. Az ablak egy kellemes , tavacskával
díszített parkra nézett. Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és
gyerekek játszottak távirányítós ékhajóikkal rajta. Szerelmespárok
üldögéltek a színes virágágyások mellett órákig, egymásba felejtkezve.
Miközben az ablak melletti beteg kimerítő részletességgel írta le a
kinti világot , a másik, folyton fekvő behunyta a szemét és maga elé
képzelte a látványt. Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a
parkon átvonuló karneváli menetről beszélt. Bár a folyton fekvő ember
nem hallotta a zenészeket, maga elé képzelte őket a másik érzékletes
leírása alapján.A napok és hetek teltek. Egy reggel a betegeket fürdetni
készülő nővér az ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában,
mert az éjjel csendben elaludt örökre. Elszomorodva hívta a
személyzetet, hogy kivigyék az elhunytat.
Amint alkalom kínálkozott
rá, a korábban a belső ágyon fekvő beteg kérte, hogy a másik ágyban
fekhessen. A nővér szívesen segített, kényelembe helyezve őt azon az
ágyon, majd magára hagyta. Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak
felé fordult az ember, és megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz.
Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal, hogy
olyan szépnek festette le azablakon túli világot.
A nővér elárulta,
hogy az az ember vak volt, nem láthatta a falat sem.Valószínűleg csak
bátorítani akarta Önt! - mondta a férfinak.
Tanulság:
igazi boldogság boldogabbá tenni másokat, nem törődve saját
helyzetünkkel.Bajainkat megosztva csökkenthetjük őket, de ha derűnket és
boldogságunkat osztjuk meg másokkal, megsokszorozzuk azt. Ha gazdagnak
szeretnéd érezni magad, számold össze azokat a dolgokat az életedben,
melyeket nem vehetsz meg semmi pénzért.
Minden nap ajándék az élettől, így becsüld meg a napjaidat, melyek száma - bármilyen sok is jusson - véges.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!