„Felejtsék el, amit az iskolában tanultak. Szabaduljanak meg az önökbe vert elképzelésektől, és átkozzák el tankönyveiket, mert elődeink története egészen más volt!”

Luc Bürgin

 A csodálatos és titokzatos kelta nép a főszereplője a Tűzhordozóknak. A regény helyszíne a jelenlegi Nagy-Britannia területe. Valamikor a történelem előtti időkben játszódik, sok ezer évvel ezelőtt.

 MIÉRT A KELTÁK?

Ők az egyik olyan nép, amelynek eredetét és történetét sok talány fedi. Fennmaradt hősmondáik, mítoszaik sok ezer éves gyökerekről tanúskodnak. Ők maguk a vízözön előttről eredeztetik népüket, és hat honfoglalásról beszélnek, melynek során újra és újra visszatértek a Brit-szigetekre. Mondáik alapján egy olyan nép bontakozik ki előttünk, akik sokkal többet tudtak a természet törvényeiről, mint akár mi, mai emberek. A mágia mindennapi életük része volt. A jellegzetes fehér köpenyes druidáik és a Stonehenge mindenkinek eszébe jut a kelta szó hallatán.

(bővebben Deanna J.Conway: Kelta Mágia)

 „Az elveszett tudás

Csak lassan tudjuk elfogadni, hogy már az ókor régi civilizációi is rendelkeztek olyan tudással, amelyet mi a saját technológiai korszakunknak tulajdonítunk. A régi népek tudását nagybirodalmaikban az elit birtokolta. A papi rend és kevés beavatott őrködött felette. Különösen titokzatos terület volt a létezés eredete. Pontos asztronómiai, orvosi, technológiai és filozófiai ismereteket is kizárólag az isteneknek tulajdonítottak. Bölcsességükből sok elveszett…”

Sergius Golowin, mítoszkutató

MIT MONDANAK RÓLUK A TÖRTÉNELEMKÖNYVEK?

Megdöbbentően keveset.

A hivatalos történetírás i.e. VIII.sz.-tól tudja nyomon követni őket. Eszerint valószínűleg a Duna felső szakaszának vidékéről származnak, i.e. 800 körül innen indultak el és telepedtek meg a kis-ázsiai Galatiában, Galliában(a mai Franciaország területén), Észak-Itáliában, az Ibériai-félszigeten és a brit szigeteken. I.e.387-ben kifosztották Rómát, s kb. egy évszázaddal később Delphoit. Az i.e. I. évezredre a Brit-szigetek északi részére szorultak vissza, ahol még hosszú ideig őrizték önállóságukat. Közép-Európában az i.e. III. század végétől a Kárpát-medence nyugati fele vált legfontosabb központjukká, itt bójoknak nevezték őket. A Cseh-medencében letelepedett kelták (boiusok) után kapta Csehország a Bohémia elnevezést.

Napjainkban már csak egyetlen független kelta lakosságú ország van Európában: Írország. Kelta nyelvet beszélő csoportok élnek még Bretagne-ban, Walesben, Skócia északnyugati tájain és a Hebridákon.

ÍROTT FORRÁSOK

Kevés írott anyag áll rendelkezésre róluk, annak ellenére, hogy a rovásírás igen korán kialakult náluk. Jelenleg folyó kutatások alapján a kelta írás kialakulása megelőzte az eddig legkorábbinak hitt elámi (sumér) írást, ami i.e. 3500 körül keletkezett. Egyre több régészeti felfedezés szól amellett, hogy a kelta nép volt Európa legősibb kultúrnépe.

A druidák tudatosan nem jegyezték le tanításaikat a kelták történelméről, a világegyetemről, csillagászatról, az idő számításáról, az univerzális energiáról, a gyógynövényekről és még ki tudja, mi mindenről. A tudást csak szájhagyomány útján adhatták tovább a tanítványoknak.

A sors fricskája: a legtöbb írást a kelták megszállott ellenségei hagyták ránk, a rómaiak.

A keltákat i.e. 500 körül kezdték az antik történetírók emlegetni. Julius Caesar és Tacitus műveiből sokat megtudunk a kelta kultúráról. Elismeréssel említik a fejlett kézművességet. A kelták kiválóan bántak a nemes- és színesfémekkel és ők alapozták meg a vasművességet. Ezt több gazdag fegyver- és ékszerlelet bizonyítja. Technikai újításaikat a kardok és egyéb fegyverek készítésében évszázadokig alkalmazták a kézművesek Európában.

A történetírók kiemelik a druidák különleges szerepét egy-egy kelta közösségen belül. Nemcsak papi feladatokat láttak el, úgy tűnt, nagy a befolyásuk a komoly, közösséget érintő döntések meghozatalában. A falvak sosem cselekedtek druidájuk tanácsa ellenében.

A leírások szerint világos bőrű, világos, szőke vagy vörös hajú, kék szemű, robosztus testalkatú emberek voltak. A férfiak szakállt viseltek. Rengeteg ékszert hordtak úgy a férfiak, mint a nők. Szerették a színes ruhákat. Harsány, nyitott, kreatív, öntörvényű, szabadságszerető nép volt.

HITVILÁGUK

A kelta harcosoknak emberfeletti erőt adott a lélekvándorláson alapuló hitük. Mivel a halhatatlan lélekkel azonosították magukat, a test halála közömbös volt számukra. Ezek a fanatikus harcosok nyilván nem nyerték el az őket leigázni igyekvő rómaiak tetszését. Több római császár is komoly támadásokat intézett a Britannia ellen. Stratégiailag nem indokolható, hogy miért kellett volna nekik ez a Rómától távoli sziget. Azóta előkerült írásbeli források szerint a római hadvezérek elsődleges feladata nem is a területi foglalás vagy zsákmányszerzés, hanem a druidák összefogdosása és kiirtása volt! Milyen érdekes! A druidák tudása ekkora veszélyt jelentett volna Rómára?

A druidák hitvilágát csak mozaikokból rakhatjuk össze. Nem biztos, hogy be kell dőlnünk a rómaiak által terjesztett híreknek, melyek véres emberáldozatokról regélnek!

Az bizonyos, hogy a természet tisztelete központi szerepet játszott vallásukban. Szívesen tartottak összejöveteleket ligetekben, erdőkben. A druidák gyógyítási képességei híresek voltak. Ismerték és használták a föld és ég energiáit. A druidák minden életforma tiszteletére és megbecsülésére tanítottak. Kimagasló csillagászati ismereteik voltak.

Jellemző a keltákra, hogy a különböző törzsek sohasem fejlesztettek ki összetett, közös államformát. Néhány történetíró ezt azzal magyarázza, hogy a torzsalkodások miatt nem voltak erre képesek. Talán fel kellene hagynunk azzal a szemlélettel, hogy csak az a kultúra lehet civilizált, amelyik fegyveres hatalmon, császári diktatúrán alapulva erőszakosan létrehoz egy nagy birodalmat, mint például Nagy Sándor, vagy az ókori Róma. Hiszen a kelták kulturális, vallási és gazdasági hatása, befolyása virágkorukban kiterjedt Európán át egészen Kis-Ázsiáig. Minden nép sokat tanult tőlük, anélkül, hogy azokat leigázták vagy kizsákmányolták volna.

(bővebben Dömötör Tekla: Germán, kelta regék és mondák, P.M. Cana: Kelta mitológia)

INDIÁBÓL JÖTTEK?

Tehát a keltákról i.e. 500 előttről nincs írásos forrás.

Nyelvük az indoeurópai nyelvcsalád tagja, ez utalhat egy távol-keleti őshazára. Egyes történészek szerint a nagy hun nemzetséghez tartoztak, csakúgy, mint mi magyarok és valahonnan India északi részéről, Belső-Ázsiából vándoroltak Európába.

Genetikusok kutatásai alapján megdőlni látszik ez az elmélet. Elemezték India őslakosainak vércsoportját, ami főleg „B”-s, míg a keltáknál a „0”-ás dominál. Ezek szerint nem onnan származnak, csak egy átmeneti állomás lehetett vándorlásaik során.

Egyébként a keltákat előszeretettel vallják őseiknek a mai Olaszország, Spanyolország sőt Kis-Ázsia népei is. Ugyanúgy a közép-európaiak is.

Sajnálatos és sok kárt okozó tulajdonsága ez a nemzeti történetírásnak. Minden nép kiemelkedő ősökkel igyekszik bizonyítani a saját nagyságát. Meghökkentő, sokszor minden alapot nélkülöző irományok születnek ilyen szellemben!

ATLANTISZIAK?

Ma már egyre kevésbé tűnik dajkamesének Atlantisz története. Komoly tudósok kutatják, hol helyezkedhetett el. Legvalószínűbb, hogy az Atlanti-óceánon terült el és több szigetből állt. Nagyjából a mai Spanyolország és Afrika illetve Dél- és Közép-Amerika között. Ezen a területen találtak is egy hatalmas tenger alatti szigetet, ami lehet egy elsüllyedt földrész darabja. Illetve az egyik több ezer méter mély tengeralatti hasadéka a földnek itt húzódik, ami talán épp akkor keletkezett, amikor Atlantisz elsüllyedt. A Kanári-szigeteket egyes kutatók Atlantisz maradványának tartják. A szigetek mára már csaknem teljesen kihalt őslakossága világos bőrű, kék szemű, szőke hajú! Az egyik szigeten egy érdekes lépcsős piramis maradványaira bukkantak, ami sok vitát kavart a történészek köreiben.

Sajnos az ilyen kutatások pénzhiány miatt mindig lassan haladnak, hiszen kinek lenne haszna belőle, ha kiderülne, mégis létezett Atlantisz? Inkább pánikot váltana ki, hiszen bebizonyosodna, mégis csak létezik akkora kataklizma, ami néhány nap alatt eltűntet egy földrészt.

Mindenesetre a történelemben van néhány komoly kérdőjel, amire magyarázat lehetne Atlantisz léte.

• Az ókor összes nagy civilizációja hirtelen, szinte a semmiből jelent meg. Hogyan lehetséges ekkora ugrás a fejlődésben?
• Honnan is erednek a kelták? De akár a suméreket, majákat, inkákat, egyiptomiakat, vagy az indiai árjákat is kérdezhetnénk.
• Honnan származik hihetetlenül gazdag tudásuk? Például olyan csillagászati ismeretek birtokában voltak, amihez több ezer évig tartó megfigyeléssel juthattak hozzá?

 Egyre több történész gondolja úgy, hogy gyökereink sokkal messzebbre nyúlnak, mint eddig hittük.

Ezekre a kérdésekre választ adhatna egy fejlett civilizáció jelenléte a bolygón. Érdekes, hogy ezt a teóriát a történészek azért vetették el, mert régészeti leletekkel nem bizonyítható egy fejlett emberi közösség jelenléte! De ugyebár hogyan is lehetne régészeti lelet, ha egyszer elsüllyedt a kontinens, amin éltek?

A másik hihetetlen dolog Atlantisszal kapcsolatban, hogy a fennmaradt kevés írásbeli forrás (pld.Platón) szerint néhány nap alatt süllyedt el. Ezt pár éve még teljesen lehetetlennek tartották a tudósok. Ma már nem! Csillagászok, geológusok, klímaszakértők és hasonló területen dolgozó szakemberek szerint több dolog is történhet, ami kiválthat ekkora pusztulást. Az egyik, ha egy aszteroida csapódik be.

Az atlantisziak hazája elpusztult. Akik túlélték, szétrajzottak a Földön. A magukkal hozott tudást elkezdték alkalmazni a földművelésben, kézművességben, építészetben. Ezt látjuk mi a régészeti leletek alapján megmagyarázhatatlan, ugrásszerű fejlődésnek.

Valójában egy borzalmas tragédiát követő sanyarú visszaesés volt!

(Bővebben Frank Joseph :Atlantisz pusztulása)