Hunzák, hunzakutok

Kik azok a hunzák?

A magyarok egy nép Közép-Európában, a Kárpát-medencében. A hunzák egy nép - Ázsiában. Utóbbi olyan nép, amely a nemzeti zászlaján tudhatja a hármashalmot, amely hármashalom a magyar címert is alkotja. Egy nép, amely idős fiai tudják magukról: ők Atilla (Etele) hunjainak leszármazottai, az úgynevezett fehér hunok (heftaliták) utódai.

Magyar címer, mellette a hunza zászlóval

Hol élnek pontosan?

A Himalája hegyei között, zárt völgyekben élnek, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása.

Hányan vannak?

Ma már sajnos csak tizennégyezer főt számláló nép a hunzák népe.

Mit jelent a „hunza” elnevezés?

Nevük eredete: Tibetiül hun+za = „a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául): „húnts” = visszacsapó nyíl, íj - „Az íjasok hazája”

Miért érdekesek ők számunkra?

Tegyünk egy kis kitérőt! A nagar nép (ld. a magyar népnév hangzását) és a szomszédos hunzakut nép egy nyelvet beszélnek, vérségileg is rokonok. A laikus magyar olvasónak nem véletlen jut eszébe a két népcsoport elnevezéséről a Hunor-Magor (Hunor és Magyar) eredetmonda, amelyben a csodaszarvas segítségével a két testvérnépet szimbolizáló testvérpár, Nimród (Ménrót) két fia új hazát talál. Valószínűleg a nagar és a hunza népek is ennek az emlékét őrzik.
A hunzák hegye szent hegy, neve Ultár-hegy (Oltár-hegynek kell szakszerűen ejteni, ahogyan a magyar szót is). Több mint hétezer méter magas. (Mese és mondaviláguk igen gazdag: állítólag az Oltár-hegyet tündérek lakják.)

Hunzák

Két külön királyság létezett a hunzáknál: Nagar királyság és Hunza királyság. Magyar nyelvre emlékeztető városneveik: Hon, Huru, Nagar, Baba, Sumayar. Tájneveik is hasonlítanak a magyarokéhoz: Verthun-völgy, Morkhun-falu, Zoodkhun falu. A hun, khun jelentése: otthon, haza. A ház szó a nyelvükön: "há", de jurtában is sokan laknak.

Hunza térképéért kattints ide.

Még több rokon vonás

Sámánizmus

A sámánizmusban és lélekvándorlásban való hitük erős, amely a muzulmán hatásra sem rengett meg: vallják, hogy a test halála nem egyenlő a lélek halálával. Csakúgy, mint a hunok természetvallásában, az állatoknak, növényeknek is van lelkük, a létformák egymásra épülnek, a lélek egyre magasabb rendű alakba fejlődhet.
A tündérek választják ki, kiből lesz sámán. 8-14 éves korukban a gyerekeknek egy-egy súlyos betegség alkalmával eljön egy tündér, és megváltoztatja az életüket (beavatás). Ha akkor elfogadják ezt, akkor életben maradnak, ha nem, megnyomorítják őket vagy meg is halhatnak. Sámánizmusuk egyedi a sámánkultúrák tengerében a dob kiemelkedő lélekhívó szerepe miatt.A tündérhívó zene a „siri zaman”.

Koponyatorzítás Élő hagyomány, ahogyan az is, hogy lovas szertartás során mutatják meg az újszülött gyermeket az égnek.

Ártó erők elleni küzdelem A hunza gyerekek valódi neve majdhogynem titok, hogy ne tudjanak visszaélni vele az ártó erők. A magyar és tibeti kultúrában is más néven szólították a gyerekeket, hogy megtévesszék a gonoszt. Érdekes a levágott haj és köröm elégetése: ez ősi magyar szokás is, hogy a gonosz erők ne élhessenek vissza velük.

Világkép A világ felépítése a következőképpen néz ki: a középső világ a mi világunk; van ezen kívül hét alsó világ és hét felső világ (figyeljük meg a népmesei varázslatos hetes szám visszaköszönését egy másik hunoktól származó kultúrában!), a legfelsőben lakik „Insáan”, a Lelkek Ura, és az ő „hímzése” a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért átjöhetnek a miénkbe. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósul meg tehát a világok közötti átjárás.

Az Ultar-hegy mint szakrális hely

Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, meghalt. „Immár jó ideje ez a világ legmagasabb még megmászatlan csúcsa” - írja Csáji László Koppány, a hunza expedíció magyar vezetője.

Légifelvételért kattints ide

„Dunyáa” - így nevezik a fenti világot. Az élőlények a „rúumutse samandár”-ból, a lelkek tengeréből keletkeznek. A Hunza-folyót az élet vizeként tartják számon. Tengeristen-kultusza a magyaroknak is volt: Yo-tengrit, Jó Tenger Isten. „Baráai” pedig azon tündérek neve, akik az emberek barátai, jószándékú tündérek: a két szó hangzásában és jelentésében is hasonló.
A „Deén”-ek óriás démonok, óriások. Magasságuk egy kisebb hegy méretét is elérheti. Érdekesség, hogy a magyaroknak is van óriásuk: a Balatonról, Badacsonyról szóló legendák főhősei olyan óriások, akik haláluk után heggyé válnak.
A törpék az alsó világban élnek. A világok szintjein az alsó fertály talán az ösztönöket is szimbolizálja.

A gonosz párák neve (gonosz lélek): „ghuníqish parí”. A boszorkányok jövőbe látnak, nevük „síre gús”; transzba esve gyógyítanak. A fekete mágiát űző „jaadugár”-ok (varázslók) szemmel verést, rontást végezhetnek, de nem büntetik őket, mert a rontásukat ki lehet védeni.

Thámok A hunza vezetők neve: „thám”, aki jó támpont, támasz, de támadási felület is lehet. Ez a szógyök tehát a magyarban is él. A thámoknak szakrális erejük van, a gleccsereknek is tudnak parancsolni.

Lóisten A hunza, csak úgy, mint a magyar, lovasnép; az íjászat nagy szerepe mellett a lóistenben, „tísh-haghúr”-ban való hitük is megemlítendő.

Ünnep December 21-én a téli napfordulót ünneplik mint a hunok utódnépei. A hunok ekkor tartották meg törzsi gyűlésüket is.

Nyelv Csáji Lászó Koppány kutató az expedíción meglepő eredményekre jutott a hunza és a magyar nyelvvel kapcsolatban:

„... Az itteni őr volt az első, aki már azért is megörült láttunknak, mert magyarok vagyunk. Hallott talán magyarokról? Igen, John Mark amerikai kutató mondta neki, hogy a hunzaiak a fehér hunok utódai, és így rokonai a magyaroknak. Kérdezte, hogy ki tudjuk-e mondani a »c« és az »a« hangot, mivel azt szinte senki más nem tudja szerintük. Csak annyit mondtunk, hogy cicamica, és meg volt győzve!”

Művészet, ornamentika: Hunza szimbóluma egy stilizált tulipán, melyet íjként is értelmeznek.
Figyelem! Tulipán nem él ezen a tájékon, Ujguriában nő csak igen messze tőlük, akiket bizonyos kutatók genetikailag kapcsolatba hoztak a mai magyarokkal.
Életfára és szarvasagancsra emlékeztető motívumokra bukkant Csáji és csapata Ghanesben, amely jellegzetesen turáni motívum, úgy, mint a csodaszarvas-motívum életfává alakulása faragott függőleges oszlopokon. Sokszor alkalmazzák még a kört és a benne lévő hatszirmú virágot mint napszimbólumot.

Tánc: A nőkét zárt körben, a férfiakét nyíltan járják. Ezek a táncok a magyar legényesre és verbunkosra emlékeztetnek. Nyugat-Nepálban és Ujguriában is találkozhatunk hasonló táncokkal.

Dallamvilág: A pakisztánitól eltérő módon a magyaroknál is megtalálható ereszkedő pentaton dallamok jellemzőek dalaikra.

Hogy néznek ki a hunza emberek?

Világos bőrükkel, szemükkel és hajukkal igencsak elütnek a pakisztániaktól  

A kamerába vidáman néző gyerekek, Aima és Shamila egyáltalán nem tűnnek pakisztáninak, írja egy angol oldal.
(The people of the Hunza Valley do not look Pakistani at all. T. Aima and Shamila smile happily for the camera. Karimabad, Pakistan (9/99).)  

Antal Zsuzsanna

Forrás:

hunlight.hu

http://www.hunlight.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=12%3Ahunzak&catid=2%3Arokonnepek&Itemid=3&lang=hu