Az ürességnek nincs szüksége támaszra, a mahámudrá a semmin nyugszik.

A semmin nyugszik a mahámudrá. A mahámudrá szó szerint a leghatalmasabb gesztust jelenti, a legvégső gesztust, a legutolsót, amit tehetsz – azon túl semmi sem lehetséges. A mahámudrá a semmin nyugszik. Légy te a semmi, és akkor mindent elértél. Meghalsz, és istenné válsz. Eltűnsz, és a mindenséggé változol. Itt semmivé lesz a csepp, ott egy óceán születik.

Ne ragaszkodj magadhoz!

Ez az, amit az összes elmúlt életed során csináltál: kapaszkodtál és rettegtél, hogy ha nem kapaszkodsz az egóba, le kell majd nézned, és ott egy feneketlen mélységet találsz…

Ezért ragaszkodunk apró dolgokhoz, nem vagyunk képesek elszakadni a valóban jelentéktelen dolgoktól. Maga a ragaszkodás csak azt bizonyítja, hogy te is tudatában vagy egy hatalmas benső ürességnek. Szükséged van valamire, hogy belekapaszkodhass, de ez a kapaszkodás a szamszárád, a gyötrelmed. Hagyd magad belezuhanni a mélységes mélybe. Amint hagyod magad a mélységbe zuhanni, magad változol át a mélységgé. Akkor már nincs többé halál, hiszen hogy halhatna meg egy mélység? Akkor már nincs vég, hiszen hogyan lehetne vége a semminek? A valaminek lehet vége, kell, hogy vége legyen – csak a semmi lehet végtelen. A mahámudrá a semmin nyugszik.

Hadd magyarázzam el ezt olyan tapasztalatok alapján, amelyekkel te is rendelkezel. Amikor szeretsz valakit, meg kell semmisülnöd. Amikor szeretsz valakit, én-nélkülivé kell válnod. Ezért olyan nehéz a szeretet. És ezért mondja Jézus, hogy Isten olyan, mint a szeretet. Ő tudott valamit a mahámudráról, hiszen járt Indiában, mielőtt Jeruzsálemben kezdett tanítani. Tibetet szintén meglátogatta, és találkozott olyanokkal, mint Tilopa és Náropa. Buddhista kolostorokban élt, és tanult arról, amit ezek az emberek úgy hívtak: semmi. Azután megpróbálta átültetni a zsidó terminológiába, amit megértett. Akkor zavarodott össze minden.

Nem ültetheted át a buddhista magyarázatokat a zsidó fogalomrendszerbe. Ez lehetetlen, mert az egész zsidó fogalomrendszer pozitív kifejezésekre épül, a buddhista pedig olyan teljesen nihilisztikus fogalmakra, mint a semmi és az üresség. De Jézus szavai itt-ott sejtetnek valamit. Azt mondja, „Isten a szeretet”. Ezzel utal valamire. De mi ez az utalás?

Amikor szeretsz, senkivé kell válnod. Ha továbbra is valaki maradsz, a szerelem soha nem jelenik meg. Amikor szeretsz valakit – akár csak egy pillanatra tűnik is fel a szerelem, és áramlik két ember között –, ott két semmi van jelen, nem két személy. Ha valaha volt bármilyen szerelem-élményed, érted miről beszélek.

Két szerelmes, vagy két semmi ül egymás mellett – csak ekkor lehetséges a találkozás, mert ilyenkor dőlnek le és tűnnek el a korlátok. Oda-vissza folyhat az energia, hiszen nincs akadály. És a szerelemnek csak egy ilyen pillanatában lehetséges az orgazmus.

Ha két szerelmes szeretkezik, és ha mindketten én-nélküliek, semmik, akkor történik meg az orgazmus. Akkor testi energiáik, egész lényük teljesen elveszíti minden identitását. Ők nem önmaguk többé – már belezuhantak a mélységes szakadékba. De ez csupán egy pillanatra történhet meg. Aztán újra magukhoz térnek, és elkezdenek kapaszkodni. Ezért kezdenek el az emberek félni a szerelemben is.

Mély szerelemben az emberek félnek, hogy megőrülnek vagy belehalnak – félnek attól, hogy vajon mi fog történni. A mélységes szakadék kinyitja száját, az egész létezésben egy űr támad, te pedig egyszerre csak ott vagy és belezuhanhatsz. Így hát az emberek megijednek a szerelemtől, és megelégszenek a szexualitással, és elnevezik a szexualitásukat „szerelem”-nek.

A szerelem nem szex. A szex megtörténhet a szerelemben: lehet része, elválaszthatatlan része is annak, de a szex önmagában nem szerelem, hanem pótszer. A szexen keresztül próbálod meg kikerülni a szerelmet. Létrehozol magadnak egy szerelemszerű érzést, de nem lépsz be a szerelembe. A szex olyan, mint a kölcsön-tudás: az egyik a tudás érzetét adja tudás nélkül, a másik a szerelem érzetét szerelem nélkül.

A szerelemben te nem létezel, és a másik sem létezik: csakis ekkor, a kettő hirtelen eltűnik. Ugyanez történik a mahámudrában. A mahámudrá egy tökéletes orgazmus az egész létezéssel.

Ezért hívják a tantrában – és Tilopa egy tantra-mester – a szerelmesek közötti mélységes intim érintkezést, az orgazmikus érintkezést mahámudrának, és ezért festik meg a mélységes orgazmusban lévő szerelmeseket a tantrikus templomokban és a tantrikus könyvekben. Ez vált a végső orgazmus jelképévé.