Szeretettel köszöntelek a Főnix spirituális klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Főnix spirituális klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Főnix spirituális klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Főnix spirituális klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Főnix spirituális klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Főnix spirituális klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Főnix spirituális klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Főnix spirituális klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
11 éve | [Törölt felhasználó] | 12 hozzászólás
V: Csak Isten mindenütt jelenvalósága és teljessége lehet a valóság, ami minden más lehetőséget kizár. Isten mint „üresség" a nem kifejeződő, forma nélküli, láthatatlan és megfoghatatlan lehetőségek végtelenségének nem-megnyilvánuló Istensége. Ez a létezésen túli, korlátlan Brahma, a tapasztalaton felüli Krisna. Ez a megvalósulatlan, nem kifejeződő forrás. A nem-megnyilvánulóból származik a teljesség, a Teremtésben vagy Mindenségben kifejeződő Isten.
|
|
11 éve | Udvardy Sándor | 4 hozzászólás
A vásártérre érve, a háztetőről egy ifjú kiáltott felém: “Ez egy bolond!”
Felpillantottam, hogy megláthassam őt: ekkor éreztem első ízben, hogy a nap megcsókolja meztelen arcomat. Első ízben csókolta meg arcomat és szeretet lángolt fel a lelkemben iránta, s nem akartam többé maszkot viselni magamon. Transzban kiáltottam: “Áldás, áldás azokra a tolvajokra, akik ellopták álarcaimat!”
Így lettem én bolond.
S bolondságomban megtaláltam a szabadságot és biztonságot: a magány szabadságát és a meg nem értettség biztonságát.
11 éve | Udvardy Sándor | 2 hozzászólás
Álmodj, Ébredj!
Nap vagyok, arcodat simítom, mikor felkelsz.
Csillag, ki megszentelt sugarát vetíti rád.
Vagyok a Minden, mi az Időn túl is vigyázza lépteid.
Megismersz-e mondd, az Útnak aranyló porában,
Fa kérgére rótt szerelmes írásban?
Madárhangon szólok, s pillangó szárnyam tarka rétedre száll.
Elvetett búzádnak ifjú arca vagyok.
Szemeim nézed, s benne magad találod.
Kitárult lélek, Te és én…
A Világnak e különös, hullámos tengerén.
Napod vagyok,
Csillagod.
"Én nem adhatom át neked a magam békéjét,
a magadét neked kell megtalálnod.
Nem akarom, hogy azon az úton kövess engem,
amelyen én haladok a célom felé.
Járd a saját utadat, kövesd az általad meghatározott irányt, amely belső késztetéseidnek a leginkább megfelel.
Ne fogadj el semmilyen állítást,
csak azért, mert tőlem származik.
Ha százszorosan igaz is, mégsem a te igazságod,
nem a te tapasztalatod, és így nem is fogsz vele azonosulni.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás